- NANOIL Termékek
- Olajok
- Arcszérumok
- Hajmaszkok
- Samponok
- Hajkondicionálók
- Hajformázás
- Haj porozitás teszt
- Blog
- Kapcsolat
A kozmetikumok gyártásában már több évtizede használnak tartósítószereket és tulajdonságmódosító adalékokat. Ezen anyagok jelentősen magas koncentrációját főként samponokban és hajbalzsamokban észlelték. Eddig nem sokat hallhattunk az általuk okozott káros hatásokról, mégis napjainkban egyre több kozmetikai márka lemond arról, hogy termékeiben ezeket az anyagokat használja fel, és minden veszélyes anyagot megpróbál annak természetes megfelelőjével helyettesíteni. Miért tűnnek el lassan, de fokozatosan a parabének, szilikonok és más vitatott anyagok a hajápoló termékekből? Valóban károsíthatják a hajat, és ha igen, hogyan teszik ezt?
A parabének olyan tartósítószerek, amelyeket a kozmetikumokhoz adnak a samponok és balzsamok frisseségének és tápértékének megőrzése érdekében. A parabéneket gyakran használják a kozmetikumokban, mivel nem befolyásolják és nem változtatják meg az adott szépségápolási termékek hatását, ergo nincsenek hatással a termék hatékonyságára. Sőt, a tartósítószerek elérték népszerűségüket annak köszönhetően, hogy késleltetik a bőrünkön felgyülemlő mikroorganizmusok szaporodását, emellett megvédik a kozmetikumokat minden lehetséges mikrobától.
Érdemes megjegyezni, hogy a parabének nem okoznak allergiás reakciókat, és a bőr jól tolerálja őket. Azonban nagy mennyiségben nagyon károsak lehetnek; rákot okozó ágenseknek tekintik, amelyek megzavarják a hormonháztartást (serkentik az ösztrogéntermelést). A samponokban a legnépszerűbb és leggyakrabban használt parabének többek között a phenoxyethanol, methylparaben, ethylparaben, propylparaben, butylparaben, isobutilparaben szerepel– mindegyiknek más a „károsodási küszöbértéke”, és nem mutatnak potenciálisan káros hatást az emberi egészségre amennyiben koncentrációja egy adott kozmetikumban megfelelően alacsony. Fontos azonban tudni, hogy gyakran nem csak egy parabéneket tartalmazó terméket használunk – így a szervezetbe juttatott anyagok adagja emelkedik, nő a toxikus hatásuk is. Éppen ezért, amikor olyan kozmetikumot választunk, amellyel testünket ápoljuk, érdemes korlátoznunk a bennük található parabének mennyiségét. Ez főleg a közvetlenül a fejbőrre felvitt kozmetikumokra vonatkozik, ajánlott a samponoknak és olajoknak teljes mértékben parabén mentesnek lenniük. A legkárosabb vegyületek, amelyeket a hajápoló termékekben be kellene tiltani, a formaldehid és a poliakrilamid. Hatásukat mérgezőnek ismerik el, ezek az anyagok rákkeltőek, ezért céltudatosan kerülni kell őket.
A szomorú igazság az, hogy nem lehet teljesen kizárni a parabéneket a haj- és testápolásból. Érdemes azonban minimális mennyiségben használni őket, vagy a legkevésbé káros parabént tartalmazó termékeket választani, például a methylparaben. Szintetikus hajmaszkok alkalmazása helyett jobb az olajokat választani; itt jó megoldást kínálnak a precízen kifejlesztett, természetes és kiváló minőségű összetevőket tartalmazó olajkeverékek. Okos választás parabénmentes samponokhoz nyúlni, mégsem kell ezt a szabályt betartani a hajbalzsam kiválasztásakor, hiszen ezt a kozmetikumot csak a hajra (középhossztól a végekig) alkalmazzuk. Mivel ez a termék nem érintkezik a bőrrel, nem kell olyan szigorúnak lennünk a balzsamok vásárlásánál. Egy másik szempont, amelyet gyakran figyelmen kívül hagyunk, hogy vannak más, parabén-alternatívákként elismert anyagok is (olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik a kozmetikumok minőségének hosszabb ideig tartó megőrzését), mint például a C-vitamin, E-vitamin, illóolajok és a kókuszolaj. Ezeket mindig örömmel fogadjuk egy-egy kozmetikai termék összetételben.
A szilikonok a samponokhoz és balzsamokhoz gyakran hozzáadott anyagok legkedveltebb csoportja, megjelennek balzsamokban, ápoló krémekben és hővédő spray-kben, ezen kívűl még olajokkal, kondicionálókkal és maszkokkal keverik. Ezeket az anyagokat gyakran „szilikonolajoknak” is nevezik zsíros és enyhén ragadós állaguk miatt. A szilícium-dioxid és az oxigén kombinálásával készültek, meghatározzák a termék konzisztenciáját, és befolyásolják az adott termék eloszlását a bőrön vagy a hajon. Valójában a szilikonok könnyen megtalálhatók számos hajkozmetikumban, mivel alkalmazásuk azonnali hajállapotjavítást eredményez; a hajszálak simává és fényessé válnak.
A szilikonok irritálhatják a fejbőrt, különösen, ha hajmaszkok vagy ápoló spray-k összetevőjeként használják őket. Ha egyszer bekerült az ilyen típusú termékek összetételébe, nagy a kockázata annak, hogy a szilikon érintkezésbe kerül a bőrrel, majd áthatol a sejteken. Határozottan jobb megoldás, ha a hajápolási termékek illékony formájukban tartalmaznak szilikonokat, mivel jelentős mennyiség jut belőlük a levegőbe a felvitel pillanatában, így nem maradnak a bőrön. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a nehéz szilikonokat és a nem illékony szilikonokat is ugyanolyan gyakran adják a kozmetikumokhoz, mint a finom szilikonokat. Egy másik kulcsfontosságú szempont, hogy a szilikonok nem mennek keresztül biológiai bomlási folyamaton, így ezzel összefüggően felhalmozódnak a szervezet szöveteiben és sejtjeiben. Fontos tudni, hogy sok szilikonolaj irritálja a bőrt és komedogén hatású. A szilikonok legkevésbé egészségbarát csoportjába a nehéz szilikonok tartoznak. Összegezve, a szilikonok nem párolognak el a felületekről és a hajon maradva olyan gátat képeznek, amelyen sem a jó (amelyre a hajnak szüksége van), sem a rossz anyagok nem tudnak átjutni.
A legjobb megoldás az, ha lemondunk a legkártékonyabbak használatáról, amelyek hajlamosak a fejbőr irritációjára, valamint a fül körüli érzékeny bőrfelületre. Ezt a szilikoncsoportot nehéz szilikonoknak nevezik, és a következőket tartalmazza: szimetikon, trimetikon, trimetil-sziloxi-szilikát, trimetil-szilil-lamodimetikon.
SLS (nátrium-lauril-szulfát) – egy agresszíven működő tisztítószer, amelyet különféle termékekben használnak, nem csak a hajápoláshoz.
SLES (nátrium-laurét-szulfát) – rokon a fent említett anyaggal, amely etilén-oxidból képződik. Ez egy kőolajszármazék, és erősen habzó tulajdonságokkal rendelkezik, ezért gyakran adják samponokhoz és tisztítószerekhez (beleértve a háztartási tisztítószereket is).
Ezek szintetikus tisztítószerek, amelyek káros, erősen irritáló hatással vannak a bőrre. Egyértelműen viszketést, aknét, bőrpirosodást, ekcémát és kiszáradást okozhatnak, és a rákkeltő tulajdonságairól ismert dioxánnal kombinálják. Ezeket a tisztítószereket komedogénnek ismerik, és részecskéik a bőrön keresztül behatolnak a szervezetbe.
Érdemes vásárlás előtt ellenőrizni az adott termék összetevőinek listáját. A legtöbb esetben ezek az anyagok nátrium-lauril-szulfát és nátrium-laurét-szulfát néven találhatók meg.
Ezek nem az általánosan ismert természetes növényi olajok, így semmi esetre sem szabad velük összekeverni. Az ásványi olajok lehetséges kőolajszármazékok, ilyen például a paraffinviasz. A nyersolaj desztillációja során készülnek, és a kozmetikában elsősorban lipidpótló tulajdonságuk miatt jelennek meg, vagyis bőrpuhítóként hatnak a bőrre és a hajra. Röviden, nem csak stabilizálják az anyagokat, hanem megvédik az epidermiszt és a szálakat a vízveszteségtől. Ráadásul viszonylag olcsók, ezért sok kozmetikai gyártó szeretettel használja ezeket.
Kétségtelen, hogy komedogén hatásúak, szóval, eltömítik a bőr pórusait. Ezenkívül felhalmozódhatnak a bőr felszínén, és egyfajta át nem eresztő réteget képezhetnek, egy okkluzív réteget, amely gátolja a bőrsejtek gázcseréjét. Magyarul, ez a bevonat blokkolja az oxigént és „fojtja” a bőrsejteket, csökkentve azok hatékonyságát és rontva hatásukat. Emellett még senki sem cáfolta meg azt a mítoszt, amely szerint az ásványi olajok a vesékben és a májban gyűlnek össze.
Az ásványi olajokat, főleg a paraffinviaszt és a vazelint érdemes teljesen kihagyni a választott termékeinkből, de kis, ésszerű mennyiségben nem ártanak. Az ásványi olajok elkerülése érdekében a kozmetikában tanácsos olyan szépségápolási termékek után nyúlni, amelyek más, természetes és biztonságos bőrpuhítót is tartalmaznak, ilyenek a természetes olajok és a növényi vajak. Fontos tudni, hogy a kozmetikumokban szereplő paraffinviasz megtalálható paraffin (olaj), szintetikus viasz, isoparaffin és parrafinum liquidum néven. Egyéb ásványi olajok, amelyeket a hajápolási termékek címkéinek elolvasása során érdemes számon tartani a petrolátum (vazelin), cerezin, izobután és izopropán.
Az alumínium a faggyú- és verejtékkiválasztás kiegyensúlyozását (pontosabban blokkolását) célzó kozmetikumok leggyakrabban használt összetevője.
Az alumíniumsókat leginkább dezodorokban, hajlakkokban és néhány szárazsamponban találhatjuk meg. Eltömítik a bőr pórusait, ami gátolja az izzadást és a faggyútermelést. Ezek az anyagok azonban felhalmozódnak a szövetekben, és ezzel egyidejűleg irritálják az immunrendszert; az alumíniumsók más szervi működésbe is képesek behatolni és károsítani azt. Fontos tudni, hogy mára bizonyított tény, hogy az izzadásgátlók használata rosszindulatú emlődaganat kialakulásával függ össze.
A kozmetikumokba adagolt alumíniumsó legáltalánosabb formája alumínium-klórhidrátként van megjelölve. Patogenetikai anyagok az alumínium-klórhidrát (ACH) és az alumínium-cirkónium (alumíniumcirkónium-tetraklorohydrex GLY). Más szóval, az alumíniumsók elkerülésének legegyszerűbb módja az óvatosság és az „alumínium” szóra való odafigyelés, amely gyakran szerepel az összetevők listája elején.
Ezek a polietilén-glikolok. A kozmetikai termékekben emulgeálószerként, oldószerként és minden olyan anyagban használják, amelyek a kozmetikumok szilárdságának növeléséért felelősek. Érdemes megemlíteni, hogy a PEG és a PPG gyártási folyamata során etilén-oxidot és rákot okozó dioxánokat használnak.
Bőséges használat esetén károsak lehetnek. Valójában arról ismertek, hogy éveken keresztül fokozatosan felhalmozódnak a szervezetben, a sejtekben és szervekben raktározódnak. Nem nehéz kitalálni, hogy minél kevesebb van belőlük egy kozmetikumban, annál jobb. Az igazság az, hogy ártalmasságukat azok a mérgező anyagok határozzák meg, amelyek a glikol gyártási folyamatában szükségesek.
A leggyakrabban használt PEG és PPG típusú glikolok szerencsére nagyon könnyen felismerhetők. Általában „PEG/PPG” előtagot tartalmaznak, például PEG-40 Szorbitán-diosztearát, PPG-15 Sztearát, vagy „-eth” utótagot, például Laurét-8-foszfát.
Az alkoholok igen nagy csoportot alkotnak, ha a haj- és testkozmetikumokban használt anyagokról van szó. A jó hír az, hogy több tucat alkoholt találunk, amelyek pozitív hatást fejtenek ki a hajra és a fejbőrre, ezek ismertek arról, hogy képesek hidratálni és kondicionálni a szálakat, ugyanakkor fontos kötőanyag-emulzióként is funkcionálnak. Ilyen alkoholtípusok tartoznak a polihidroxi-, dihidroxi- és hosszú-láncú alkoholcsoportokhoz. Védőréteget hoznak létre a haj felszínén, és lágyságot adnak a tincseknek. A legnépszerűbb „jótékony” alkohol a glicerin.
Sajnos létezik a „rossz” alkoholok egy csoportja, amelyek erősen dehidratáló hatást fejtenek ki. Nem csak a hajat károsítják, hanem allergiát is okozhatnak a fejbőrön. Ezek mind monohidroxicsoportú alkoholok, amelyek negatív hatást fejtenek ki a hajra. Mivel ezek az alkoholok jelentősen gyengítik a tincseket, megfosztják őket fényétől és rugalmasságától.
Természetesen nem kell kerülnünk a jótékony alkoholokat. Ehelyett tanuljuk meg, hogyan szűrjük ki a káros alkoholokat a termékeinkből, amelyek hozzájárulnak a haj állapotának romlásához. Ilyenek például az alkohol-denát/SD-alkohol, benzilalkohol, etanol-alkohol, gabonaalkohol, izopropanol-alkohol, izopropil-alkohol (IPA) és propanol-alkohol, hogy csak néhányat említsünk.
íme a lista azokról a kozmetikumokról, amelyek jellegükből és céljukból adódóan nem tartalmaznak káros, komedogén és irritáló anyagokat.
Hozzászólások: #0